A XV. században jelentős helynek számított, hiszen mezővárosi rangot szerez magának. A következő évszázadban Tokaj várának tartozékává válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. Nemsokára 1605-ben, már a reformáció terjeszkedése jegyében templomot építenek az új hitnek. Ezek után birtokosai számtalanszor váltakoztak, de a falu nyugalmát nemcsak ez zavarta, hanem a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is.

A XVIII. századtól az említett tokaji koronauradalom, majd Diósgyőr tartozéka. A XIX. században Báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn a faluban, ahová gyakran visszajárt. Ezt a kúriát lakja ma a polgármesteri hivatal. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak.

A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. A beavatkozás hatására alábbhagytak az áradások, így az itt élők is nyugodtabban élhettek ezután.

Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint a középkorban, amikor még mezővárosi rangja is volt. Éppen emiatt a turistaforgalom is elkerüli. Reményt sok más térségbeli faluhoz hasonlóan az autópályában látnak, mely mindössze 2-3 km-re fog elhaladni a település mellett.