IGRICI
A térség kisebbik
városától, Mezőcsáttól, mindössze 8 km-re található falu egy rövid bekötőút
mentén fekszik a Mezőcsát - Miskolc közötti közút mellett. Vasútvonallal nem
rendelkezik, de a Nyékládháza - Mezőcsát szárnyvonal mindössze 3 km-re halad
el tőle.
A község neve a királyi illetve ispáni igricek (énekmondók, mulattatók) lakhelyére
utal, de a történelem folyamán szerepelt Hygrech, Igrycz, illetve Igricy alakban
is Ezt támasztja alá a két helyi vízfolyás neve is, az Énekes-ér és a Dallós-ér.
A terület már az első írásos említések (1280) előtt évszázadokkal is lakott
volt, hiszen más térségbeli faluhoz hasonlóan a régészek itt is bronzkori
telepek nyomaira bukkantak.
Az eredetileg királyi birtok 1280-tól Péter vajda kezébe kerül, de nem sokkal
ezután a Rátold nemzetségé lesz, akik évszázadokon át birtokuknak mondhatják.
1548-ban Mohamed Aga vezetésével a törökök felégetik, de a falu lakatlansága
csak 5 évig tart, utána újra benépesül és adót is fizet.A települést ebben
az időben éri el a reformáció, mely teljesen az új hitre téríti át a lakosokat,
így a katolikusok ki is szorulnak a községből. A reformátusok templomukat
1777-ben kibővítik illetve harangtornyot emelnek hozzá.
![]() |
A faluban élt 9 éven át (1821-1830) a szabadságharc
pap-költőjének is nevezett Tompa Mihály, akinek tiszteletére 1879-ben
márványtáblát helyeztek el a templomban, a templomkertben pedig mellszobrot
állítottak 1996-ban. |
![]() |
A község életébe jelentős változást hozhat az év végére megépülő M3-as autópálya, mely a falu határától néhány kilométerre fog elhaladni.
![]() |
![]() |