IGRICI



Térkép


A térség kisebbik városától, Mezőcsáttól, mindössze 8 km-re található falu egy rövid bekötőút mentén fekszik a Mezőcsát - Miskolc közötti közút mellett. Vasútvonallal nem rendelkezik, de a Nyékládháza - Mezőcsát szárnyvonal mindössze 3 km-re halad el tőle.

A község neve a királyi illetve ispáni igricek (énekmondók, mulattatók) lakhelyére utal, de a történelem folyamán szerepelt Hygrech, Igrycz, illetve Igricy alakban is Ezt támasztja alá a két helyi vízfolyás neve is, az Énekes-ér és a Dallós-ér. A terület már az első írásos említések (1280) előtt évszázadokkal is lakott volt, hiszen más térségbeli faluhoz hasonlóan a régészek itt is bronzkori telepek nyomaira bukkantak.

Az eredetileg királyi birtok 1280-tól Péter vajda kezébe kerül, de nem sokkal ezután a Rátold nemzetségé lesz, akik évszázadokon át birtokuknak mondhatják. 1548-ban Mohamed Aga vezetésével a törökök felégetik, de a falu lakatlansága csak 5 évig tart, utána újra benépesül és adót is fizet.A települést ebben az időben éri el a reformáció, mely teljesen az új hitre téríti át a lakosokat, így a katolikusok ki is szorulnak a községből. A reformátusok templomukat 1777-ben kibővítik illetve harangtornyot emelnek hozzá.

A faluban élt 9 éven át (1821-1830) a szabadságharc pap-költőjének is nevezett Tompa Mihály, akinek tiszteletére 1879-ben márványtáblát helyeztek el a templomban, a templomkertben pedig mellszobrot állítottak 1996-ban.

Az utóbbi évtizedben a település látványos fejlődésnek indult, teljesen új iskola és tornaterem épült, kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, az utak aszfaltozása is folyamatosan zajlik.

A község életébe jelentős változást hozhat az év végére megépülő M3-as autópálya, mely a falu határától néhány kilométerre fog elhaladni.